Az Elfeledett Magyar Népmesék kiállítás

Kurátori koncepció

 

A klasszikus mesetörténetben az elvarázsolt királykisasszony, Csipkerózsika, Hamupipőke vagy Hófehérke tehetetlenül és kiszolgáltatottan várja, hogy a sorsa jobbra forduljon: a bátor, délceg ifjú a megmentésére siet, közben szörnyekkel küzd meg, míg a királykisasszony a toronyban magányosan várja a hős szabadítót.. A mesékből legtöbbször azt tanulja meg egy lány, hogy legnagyobb értéke a szépsége és fiatalsága,és nem árt, ha egy gazdag örökösnő akinek szerepe hogy háttérben maradjon. A feminista kritika nagyon hamar a mesékre is kiterjedt, különös tekintettel az úgynevezett klasszikus tündérmesékre. A szélsőségesebb bírálat szerint sok mese a férfiuralom fenntartásának rejtett stratégiái közé tartozik, erre találhatunk példát a magyar népmesékben is. Kiállításunkkal csatlakozni szeretnénk a diskurzushoz, mely szándékozik a konvenciókkal szembe menni és valamilyen más modellt is felmutatni.

 

Az Elfeledett magyar népmesék kiállítás elsődleges célkitűzése tehát, hogy olyan identitás típusokat emeljen vissza a népmesék világába amik valaha megtalálhatóak voltak ugyan, azonban napjainkban egyfajta marginális kontextusban helyezkednek el. Művészeink olyan népmeséket dolgoznak fel, amelyek nem lettek kanonizálva, nem vagy csak elvétve kerültek bele mesekönyvekbe, diafilmekbe. A munka Zalka Csenge Virág mesemondó feminista mesegyűjteménye alapján kezdődött. Az alkotók alapvető feladata az volt, hogy vagy egy általuk választott mesére, vagy a témára reflektáljanak. A magyar népmesék témájában több kiállítás is született az utóbbi években, de hozzánk hasonló módon még nem közelítettek a témához. Fontosnak és relevánsnak tartjuk ezekkel a „nem szokványos” mesékkel foglalkozni, hiszen szerves részét képezik kultúránknak, ami a 18.századi nemzeti öntudat kialakuláshoz vezethető vissza. A folklór felé irányult politikai érdeklődés segítette elő, hogy a népmesék a nemzeti kultúra kánonba kerüljenek. Bizonyos történettípusok, szerepminták emelődtek ki. Szóbeli majd írásbeli módosításoknak köszönhetően megszelídültek ezek a kiemelkedett mesék, így egyre inkább gyerekekhez mint felnőttekhez szóltak. Sokféle meghatározás létezik arra, hogy tulajdonképpen mi is a mese, ám egyetértés született abban, hogy bizonyos értelemben szakrális szövegekről van szó. Évszázados, szimbólumokba sűrített üzenetekről, amelyek segítenek önmagunk megtalálásában és a lét krízishelyzeteinek elemzésében. A kollektív tudatunk részei, alkalmasak a gyerek és felnőtt közötti nyelvi és szellemi korlátokat feloldására. Hallgatásuk, olvasásuk felnőtt korban is - ugyanúgy mint a gyermek korban - lehetőséget ad, hogy megbirkózzunk a mindennapokkal. Megteremtik a metamorfózis lehetőségét, nyugodtan átváltozhatunk képzeletbeli figurákkal, hogy egy kockázatmentes közegben kísérletezzük ki a valós problémáink megoldásának leghatékonyabb módszerét. A gyermekek gondolkozása, világképe nem olyan logikus, és összetett, mint a felnőtteké. A felmerülő problémákat, feszültségeket nem tudják még magukban feldolgozni, mint ahogy ezt a felnőttek az álmaikban teszik. Fontos tehát, hogy csonkítás nélkül találkozzanak a gyermekek a mesékkel, mert a metamorfózis segítségével tanulják meg a konfliktusok kezelést, a problémáik leküzdését.

Az elaborácó, vagyis ahogy Kádár Annamária magyarázza a "belső képkészítési folyamat az emlékezetünkben, a tudat alatt tárolt információk, érzelmi feszültségek egészséges és eredményes feldolgozása" a gyermekeket a világ megértésében segíti, a felnőtteket pedig a céljaik elérésében. Ez az a képesség, ami forrása a művészi munkának, szerves része imaginnációs technikáknak, és különböző terápiáknak. A gyermekkori mesehallgatás rituáléja hasonló, a relaxációs, meditatív gyakorlatokhoz. Mindkettőnél elsődleges a befelé figyelés, a szorongások spirituális feloldása.

Kiállításunk kortalan, de elsődlegesen a felnőttekhez kívánnak szólni Agafina Anna, Ágoston Kristóf, Balogh Kristóf József, Friedrich Barnabás, Gyapjas Anna, Juhos Antal, Karas Kristóf, Kelemen Bíborka, Orosz Réka, Pamuk Lili Judit, Simák Zsófia, Süttő Anikó, Szvoboda Szofi, Takács Anett munkái.

Szeretnénk a mesék titkos arcát megmutatni, fontosságukat hangsúlyozni, hiszen nincs az a probléma amire egy adott mese ne adna megoldást és magyarázatot.

 

Krajczár Vanda, Szentimrey Borbála